A GDPR alaposan megkavarta a társasházi kamerarendszerek üzemeltetésének szabályait.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényből 2019. április 26-tól egyebek között kiszedték ezt a részt:

„A felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban – ideértve az érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is – bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.”

És most?

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) iránymutatása szerint az adatkezelő feladata eldönteni és meghatározni, hogy adott társasházban az adott célok teljesülése érdekében mennyi ideig szükséges tárolni a felvételeket, a szükséges tárolási idő esetről esetre eltérő lehet.

Az adatkezelő ehhez érdekmérlegelést köteles elvégezni: ez azt jelenti, hogy a kamerát üzemeltető személynek mérlegelnie kell a kamerarendszer üzemeltetése során egymással szembe kerülő érdekeket, így pl. a társasház állag- és vagyonmegóváshoz fűződő jogát kell szemben állítania azon személyek személyes adatok védelméhez fűződő jogával, amely személyek képmását, mozgását, egyéb személyes adatát a kamera rögzíti.

Erre azért van szükség, mert valamennyi adatkezelés (így egy kamerarendszer üzemeltetése) jogszerűségének elengedhetetlen feltétele, hogy annak a GDPR 6. cikkében szereplő megfelelő jogalapja legyen (a jogalapok azok a lehetséges feltételek, amelyek fennállása esetén az adatkezelés jogszerű lehet, amennyiben az adatkezelő betartja a GDPR további rendelkezéseit).

Társasházi kamerázás során az esetek többségében a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek megléte szolgáltathat megfelelő jogalapot az adatkezeléshez, amely jogos érdekre hivatkozás kizárólag akkor áll fenn, ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Azon következtetés, hogy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdeke (azaz az az érdek, amiért a társasház kamerarendszer üzemeltetéséről döntött, pl. vagyonvédelem) elsőbbséget élvez harmadik személyek érdekeivel vagy alapvető jogaival szemben (pl. személyes adatok védelméhez fűződő jog, képmáshoz való jog, magánszféra védelme), kizárólag akkor állítható, amennyiben az adatkezelő az érdekek mérlegelését elvégezte.

Az érdekmérlegelés elvégzése a megfelelő jogalap meglétén túl

• a célhoz kötöttség

[A GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”).]

• és az adattakarékosság
  [A GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”)]

alapelveinek érvényesítését és megtartásának igazolását is elősegíti, ugyanis az érdekmérlegelésben szükségszerű konkrétan meghatározni a kamerázás célját, továbbá azt, hogy e cél megvalósítása érdekében mennyi ideig szükséges tárolni a felvételeket.

Ki és mikor készít hatásvizsgálatot?

A GDPR 35. cikke rögzíti a hatásvizsgálat elkészítésére vonatkozó szabályokat: a 35. cikk (1) bekezdése szerint akkor köteles az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot elvégezni, ha az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.

Annak eldöntése során, hogy az adatkezelés magas kockázattal jár-e, különösen az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira kell figyelemmel lenni.

A NAIH álláspontja szerint egy társasházban üzemelő kamera alapvetően nem valószínűsíti, hogy az adatkezelés magas kockázattal járna az érintettekre, de az adatkezelő feladata a konkrét esetben mérlegelni, hogy az adatkezelés magas kockázattal járhat-e az érintettekre nézve.

A hatásvizsgálat elkészítéséhez a GDPR nem ír elő szakképzettséget - hívja fel a figyelmet a NAIH.

Csak kapkodom a levegőt, olyan megdöbbentő határozatot hozott a Fehérvári út 168-178. közgyűlése.

Mindenki üljön le, idézem:

„A közgyűlés többségi szavazattal elfogadta, hogy mások nyugalmát, pihenését zavaró magatartást tanúsító illetve tevékenységet végző lakokkal szemben kérhető az üzemeltetési szolgálat intézkedése és az adott albetét tulajdonosának terhére, az intézkedés költségeinek fedezetéül 10.000.-Ft rendkívüli díj írható elő, az SZVB egyetértésével a közös képviselő dönt.”

A határozat több sebből vérzik:

1. A társasházi törvény szerint a Szervezeti-Működési Szabályzat része a Házirend, egy ilyen szabály sima közgyűlési határozattal nem hozható.

2. A közös képviselet és a Számvizsgáló Bizottság nem hatóság, nem dönthetnek kényük-kedvük szerint a lakók megbüntetéséről.

3. Az üzemeltetési szolgálat nem más, mint edzőcipős, tréningnadrágos emberkék sárga mellényben, még csak nem is vagyonőrök (a Kondorosi út 8/A közgyűlése jól ki is rúgta őket).

4. Az "intézkedéssel" nem keletkezik extra költség, így behajtani sincs mit.

Véleményem szerint, aki ezt kitalálta és rádumálta a tulajdonosokat, annak elgurult a gyógyszere.

Tisztelettel kérem a feszültséget gerjesztő elemeket, hogy szálljanak le a közös képviseletről, úgysincs semmi esély a leváltásukra.

Teljesen lényegtelen, ha a 8/A-ban a tulajdonosok felhatalmazása nélkül köt a közös képviselet évi 6 milliós szerződést, hogy járőrszolgálatnak feltüntetve sárga mellényben őrizzék a cigarettacsikk elnyomására alkalmas kukát a Kondorosi úton, illetve nézzék egy másik ház kameráinak képét.

Teljesen lényegtelen, ha a közös képviselet kényszerüzemeltetés címen irreálisan magas költségeket generál.

Teljesen lényegtelen, hogy mindezek miatt fizetésképtelen a ház.

Teljesen lényegtelen, ha a közös képviselet fontos kérdésekben - például fizetési meghagyásból polgári per - elfelejti tájékoztatni a tulajdonosokat.

Itt demokrácia van! Az van, amit a jelentős erőt képviselő beruházó, munkatársai, valamint a közös képviselet és köre akar.

Szóval le lehet állni!

Forgalomszervezési és tájékoztatási szempontból jó magyar módjára kezdődik a Kondorosi út felújítása a Fehérvári út és a Szerémi út közötti szakaszon.

A kivitelező Vianova 87 Zrt. a közös képviselet útján a társasházak hirdetőtábláira rakott ki tájékoztatást a munkálatokról, érdemi információ nélkül.

Aztán egyszer csak egyirányúsították a Kondorosi utat a Fehérvári út felől a Szerémi út irányába. Na ez például egy olyan dolog, amiről nem ártott volna előre értesíteni a lakókat. A mélygarázsokból kihajtva nincsenek is tisztában vele, vígan megy a forgalom a Fehérvári út felé. Persze tudjuk, hogy a kihajtóknál nem kéne kötelező haladási irány táblát elhelyezni, mert nem minősülnek kereszteződésnek, de azért mégsem ártott volna. Természetesen forgalmi rend változása tábla sincs sehol.

A parkolás kérdése teljesen bizonytalan. A Szerémi út felől jobbra, az északi oldalra megállni tilos táblákat raktak ki a Reálig. Csakhogy egyirányú útról van szó, tehát a táblák rossz irányba állnak.

A KRESZ szerint egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad. Így most valójában az északi oldalon az út szélességéből adódóan nincs totális megállási tilalom. Így jogalapja sem lesz minden esetben az autók ígért elszállításának.

Nem tudni, hogy a parkolónak megnyitott régi tanpályára a be- és kihajtást tudják-e majd biztosítani a munkálatok során, nem is beszélve a társasházak mélygarázsairól, felszíni parkolóiról, és az sem világos, hogy a házakkal szemközt kialakított merőleges parkolók használhatók lesznek-e az útfelújítás során.

A rossz irányba kirakott megállni tilos táblák hatálya március 4-én 7 órától indul. Egyúttal a totális káosz is.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Bevetési Osztályának nyomozói 2018. november 27-én délelőtt egy újbudai lakásban elfogták a 25 éves budapesti M. Józsefet, aki ellen 27 elfogatóparancs volt érvényben vagyon elleni bűncselekmények miatt – olvasható a police.hu-n.

A rendőrség közleménye szerint a férfi ellen többek között a BRFK XI. kerületi Rendőrkapitánysága is körözést adott ki. M. József még 2018. január 18-án egy internetes weboldalon eladásra kínált egy autót, ami nem is az ő tulajdona volt. Egy férfi telefonon jelentkezett a hirdetésre és megállapodott az eladóval, hogy foglaló gyanánt az ár egy részét átutalja. Azt is megbeszélték, hogy két nap múlva a vevő megnézi az autót, de előtte M. József még megpróbált további pénzt kicsalni a sértettől, aki gyanút fogott és visszakérte a korábban átutalt foglaló összegét. A csaló ezután törölte a hirdetést és a sértett számára elérhetetlenné vált.

M. József elfogásakor az újbudai lakásban volt a 26 éves budapesti H. Ferenc és három nő is, akik közül a férfi ellen öt körözés volt érvényben szintén vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt. A három nőt a nyomozók bűncselekmény gyanúja miatt állították elő a XI. kerületi Rendőrkapitányságra.

Édes otthon

A felvételen jól látszik, hogy mindez a Kondorosi út 10/A-ban történt.